Egy amerikai – akkor még egyetemi hallgató – Denis Hayes 1970. április 22-én indította el a mára már világméretű mozgalmat, a Föld Napját, amit azóta is minden évben ezen a napon tartanak. A mozgalom célja, hogy felhívja a figyelmet az ökológia válság jeleire, a bioszféra pusztulására, az ipari szennyezésre, a természet védelmére…
Nemrég írtam Aranyhajról, most pedig hírt adok egy újabb rajzfilmről: a nyáron kerül nálunk a mozikba Disney-Pixar újabb műve, ami angolul 'Brave', azaz bátor címre hallgat, nálunk pedig majd 'Merida, a bátor' néven láthatjuk.
(Amerikában június 22-én, Angliában augusztus 17-én mutatják be, így szerintem hozzánk augusztus vége felé érkezik meg).
Az előző bejegyzésem írása közben jutott eszembe egy kedves kis dal az 1942-es Disney Bambi c. rajzfilmből, ami pont ide illik most, a Little april shower - Áprilisi eső. :)
Annyira bájos mese és a dal hangulatát nagyon eltalálták - tényleg ilyen egy igazi, tavaszi zivatar.
Ilyen épp a hangulatom...
Úgyhogy egy régi kedvenc musical-om videóit nézem...
És még mindig tetszik, szeretem és felvidít...
Bevallom, tavaly írtam ezt a Víz Világnapjáról, de annyira teljes és jól megírt bejegyzés szerintem, hogy nem akartam rajta változtatni... (persze azért a jobb oldali képet aktualizáltam). :)
Ajánlom mindenki figyelmében a végén látható, csodálatos filmrészletet Sir David Attenborough, Bolygónk, a Föld c. sorozatából.
Nagyon szeretem a Disney rajzfilmeket (is) - igényesek, szépek, tanítóak és ráadásul gyönyörű zenéik vannak.
A kedvencem máig is a Kis hableány, a Szépség és a Szörny és az Aladdin. És pár hónapja a listára felkerült az Aranyhaj is. :)
A hóvirágról szóló bejegyzésem (Tavaszi virágok 1.) után a soron következő szép, kora tavaszi virág, akiről írok a tavaszi tőzike (Leucojum verum).
A „tejvirággal” sokszor összetévesztik a tavaszi tőzikét, ami nem is csoda, hiszen ő is ugyanakkor hozza aranyoszöld foltokkal díszített kedves virágait. De azért az éles szeműek már messziről megtudják őket különböztetni.
Egyik legjobb barátnőm, egyben fogadott nővérem szeretette meg velem a Szex és New York-ot, amiből azóta megvan a teljes 6 évad és mindkét film is.
Szerintem nagyon jól megírt történet, sok érdekes és aktuális (néha kényes) témákat vetnek fel benne, és közülük több is van, ami biztos sokakat megszólít, mert mindenkinek az élete folyamán (akár nő, akár férfi) biztos egyik-másik vagy az összes felvetődik, mint pl:
Tegnap este voltunk a budapesti Voca People koncerten. :)
Fantasztikus, Fenomenális, Felejthetetlen, (F)elképesztő!! :)
Igazi örömzene, amit játszanak! Csodálatos, hogy az emberi hang mire képes!!!
Az alábbi "Szárnyalás a felhők felett" videó eszembe jutatta gyermekkorom kedvenc mesefilmjét, a Végtelen történetet, aminek kezdő képsorainál nemcsak a zene volt számomra - máig is - magával ragadó, de a fantasztikus felhős felvételek is.
Ez a videó engem nagyon megfogott. Csodálatos látvány, felszabadító érzés és magával ragadó zene... Repülj te is a felhők között ezzel a videóval! :)
Bármilyen kedved is van, az alábbi videó biztos, hogy jó/jobb kedvre derít... :) (nálam mindig beválik - néha csak úgy eszembe jut ez a jelenet a "Ki nevel a végén" c. filmből és egyből jobb kedvem lesz és dúdolni kezdem, hogy:
Csini vagyok, óóóóóó, de csiniiiiiiiiiiii!!!!!!! :)))) )
És azért lássuk (halljuk) az eredeti - nem kevésbé komolytalan - dalt is a West Side Story-ból... :)
Az 1992-es riói ENSZ Globális Környezetvédelmi csúcstalálkozón több Világnapot is kijelöltek (pl. a Víz Világnapját is), köztük június 8-át az Óceánok Világnapjának.
Bolygónk kb. 71 %-át a világtenger, az óceánok összessége teszi ki.
Az óceán szó az Ókeánosz szóból származik, mely a világkorongot körülvevő folyam, világtenger jelentéssel bírt. Eredetileg a nagy ősvíz istenének volt a neve a görög mitológiában, a latin Oceanus (világtenger) ennek a szónak az átvétele. A magyar nyelvbe
a latin nyelven keresztül került a szó, az –us végződés elhagyásával. Más európai nyelvbe is a latinon át került be, mint a németbe (Ozean), vagy a franciába (océan). A szó első magyar nyelvű előfordulása egy 1604-es írott szövegben található: „Sziget az Nemet Oceanuson”. Az óceán szó második jelentése: valaminek a mérhetetlenül nagy tömege, özöne.
Az óceán a kontinensek között elterülő, és beltengernek nem tekinthető nagy tenger, mely nagy kiterjedésű (több tízmillió km2), óceánközepi hátsággal és önálló áramlási rendszerrel rendelkező víztömeg. A 
kontinensek a következő 5 óceánt választják el egymástól: Csendes-óceán, Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Déli-óceán (ritkán foglalkoznak vele, csak egyes hidrológiával (vízzel foglalkozó szervezetek használják) és Északi-Jeges-tenger (gyakoribb nevén a Jeges-tenger). Természetföldrajzi értelemben a Csendes-, az Indiai- és az Atlanti-óceán minősül óceánnak. Ezek a Földfelszíntől 361 millió km2-et fednek le, ami – mint fent is említettem – az összterület majd’ 71 %-a. Ezért kék a bolygónk.
Az óceánokkal foglalkozó tudományág az oceanológia.
Az óceánok létfontosságú szerepet töltenek be a földi életben, többek közt (nem teljes lista):
- oxigént termelő plantonoknak ad élőhelyet (a földi oxigén 70%-át ők biztosítják, azaz a Föld tüdeje),
- szén-dioxidot nyel el (az elmúlt 200 év alatt az emberiség által termelt szén-dioxid közel felét az óceánok fogadták be),
- ételt ad (a világ lakosságának 25%-a belőle él),
- változatos élővilágával a földi genetikai sokszínűséget (szép nevén a biodiverzitást) gazdagítja,
- befolyásolja az éghajlatunkat (többek közt a vízfelszín a Napból a Földre érkező hő több, mint a felét elnyeli, továbbá az elpárolgó víz felhővé alakulva csapadékot szolgáltat, de meg kell említeni az áramlatok szárazföldre gyakorolt hatását is),
- a kozmetika ipar is sokat köszönhet az óceánoknak (pl. algák),
- az óceánokra épülő turizmus az egyik legjelentősebb a Földön....
Az Óceánok Világnapjának kijelölésére azért volt szükség, mert így minden évben felhívják a figyelmet a Világtengerek fontosságára és védelmére. Mert sajnos ez utóbbira egy nagyobb szükség van. Példaként elég megemlíteni a 
tavalyi Mexikói-öbölbeli olajkatasztrófát, ami csak egy a sok közül. De nagy problémát okoznak a kint hagyott/elsodort halászhálók, a műanyag flakonok tömege, a túlhalászat, a műtrágyák, a globális felmelegedés miatti gleccserolvadás és ezzel együtt járva áramlatok változása, a savasodás, a hajózás által keltett víz alatti zajok hatása az óceán élővilágára, a turizmus felelőtlen tömege…
Remélem, hogy az Óceánok Világnapja is segít abban, hogy a Világtengert jobban megbecsüljük, fenntarthatóan és tisztelettel használjuk és egyben védjük. Erre próbálta felhívni a figyelmet az a pet-palackokból épült hajójával David de Rothschild és legénysége, akik San Francisco-ból Sydney-be utaztak ezzel a járművel. De tervezik, hogy törvényi védelem alá is helyezik az óceánok egy részét is.
A National Geographic oceánokról készült plakátját itt lehet megnézni.
Addig is mi innen, mindennemű óceántól messze is tehetünk a Föld vízkészletének (sós- és édesvíz) védelméért, többek közt azzal, hogy locsoláshoz, WC öblítéshez, ha tudjuk felfogjuk a csapadékvizet, hogy nem folyatjuk 
feleslegesen (pl. fogmosáskor öblítések közt elzárni, nem folyó vízzel mosogatni…), minél kevesebb mosószert használjunk (azt is, ha lehet lebomlót), nem szabad lefolyóban, pláne természetes vízbe olajat (se ét- vagy se autó-) önteni… Ezekkel – ha közvetve is – nemcsak az édesvíz készletet, de az óceánokat is védeni lehet. Hisz minden mindennek összefügg ezen a csodálatos Bolygónk, a Földünkön!
David Attenborough az Élő Bolygó című sorozatának az óceánokról szóló - angol nyelvű - része (52 perces):
