Derűlátó

Augusztus utólsó napjára (és szerdájára) még egy utolsó színes, trópusi nyári kép:

Az e heti szerdai kép ismét egy - már utó-nyári - balatoni kép. :)

Az előző szerdai, hazai, balatoni kép után a soron következő ismét egy hangulatos, nyári, színes, napsütötte tengerpartot ábrázol, pihenésre, "csak úgy levésre" hívogató pihenő kunyhóval, de lehet, hogy itt egy jóleső masszázst kap az ember... :)

A soron következő szerdai kép igazi balatoni hangulatú - Badacsony, hattyú, nyugodt, tiszta vízű tó... Ha csak ránéz az ember már ott érzi magát a parton, hallhatja a víz csendes loccsanásait, szinte érezni a tó-nád-balaton jellegzetes illatát... :)

Ez ismét egy idilli kép. Tengerpart, végtelen óceán, naplemente, nyár, medence... ehhez nincs mit még hozzáfűzni... :) Kellemes kikapcsolódást! :)

Nagyon szerettem volna ebben a "Szerdai szivárványban" egy szigligeti várról készített képet mutatni, de olyat, aminek a hátterében látszik a Balaton. És ezzel fel is adtam magamnak a leckét, mert nagyon sok szép képet találtam erről a híres várromról, de csak ez az egy volt, amelyiknél a Magyar Tenger is látszik. Viszont ennél jobbat, napsütöttebb, vidámabb fotót nem is találhattam volna (forrás: Kontiki)

Egy újabb pálmafás, vidám, tengerparti, nyári, mégis üde kép - legyen tőle (is) napsütéses a napod! :)

Sokaknak ismerős lehet a helyszín, ahol ez a kép készült - Horvátország, Dubrovnik. Olyan vidám és olyan szép, napsütötte kép! Legyen szép - ettől is - a napod! :)

Újabb szép nyári kép erre a szerdára, megint Magyarországról: a világhírű és csodaszép hévizi tó.

Egy nyár esti hangulatkép... :) A színei, a hangulata, a kényelmes kanapé a medence mellett, pálmafák sziluettje... Szinte hallom a közeli tengert, érzem a langyos esti szellőt az arcomon. Elképzelem, hogy a párommal épp a barátokat várjuk vendégségbe (ezért van ilyen rend az asztalon...:))... Nyugalom, vidámság, színek, nyár... :)

Június 24-én ünnepeljük Jézust megkeresztelő Szent János születésnapját, mely egyben a nyári napforduló napja és Szent Iván napja. (jobbra Leonardo da Vinci: Keresztelő Szent János c. képe - nagyon tetszik, hogy ilyen mosolygós) :)

De most akkor június 21. vagy 24. a nyári napforduló/Szent Iván napja?
A nyári napforduló, vagy napéjegyenlőség – mint az egy bejegyzéssel lejjebb is olvasható - az évnek az a napja amikor a leghosszabb a Nap égen megtett útja, ekkor a Ráktérítő magasságában merőlegesen süt a Földre.
Viszont kétféle időszámítási mód szerint lehet ezt a napot meghatározni – van a tropikus, azaz a Földhöz viszonyított Napállás és van az általunk használt Gergely naptári szerinti nap. Mikor a Gergely naptár féle naptárreform (naptárcsúszás) megtörtént, ekkor „tolódott” el az „új naptár” pár nappal, így történt, hogy ami régen 24-re esett, azt ma 21-e.
A másik, „egyházi” ok pedig az, hogy az evangéliumok szerint János pont fél évvel volt idősebb Jézusnál, születésnapja ezért került június 24-ére.

És most akkor Szent János, vagy Szent Iván?
Az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános névből származik, mely a János névnek a szláv formája. Mindkét név jelentése Isten kegyelme, Isten kegyelmes (tehát ez alapján a János és Iván nevűek druszák). :)

Szent Iván napjához, főként az éjszakához nagyon sok ősi hiedelem és hagyomány fűződik. A Szent Iván éj a szerelem, az örök megújulás, a fény, a tűz, a leghosszabb nap és a termékenység ünnepe. Az tartották, hogy ezen a napon gyújtott tűz megvédi az embert a betegségektől, a termést a jégveréstől. A tűz továbbá a napnak, annak megújulásának, valamint a megtisztulás szimbóluma is. A tűz körül a fiatalok szerelem- tűzugrásra is, mely megtisztulást, a gonosz elűzését hozta az erre vállalkozó számára. De ez csak pár példa a sok Szent Iván éjhez kötödő "varázslatok” közül. :)

Újabb szerdai nyári kép: továbbra sem tudok betelni a Balatonnal. A képen a Badacsony a fonyódi kikötő felől. :) (kép innen)

Június 21. az év 172. (szökőévekben 173.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 193 nap van hátra.
Idén (2011.) a nyári napfordulóra ma, június 21-én 17 óra 17 perc 37 mp– kor kerül sor pontosan. :)

Június 21. (illetve egyes években június 22-re esik) a nyári napforduló, vagy napéjegyenlőség napja, ekkor kezdődik a csillagászati nyár. Ezen a napon a leghosszabb a Nap égen megtett útja (nálunk északkeleten kel, és északnyugaton nyugszik), a Ráktérítő magasságában süt merőlegesen a Földre. A Ráktérítő az északi szélesség 23,5 fokán átmenő szélességi kör, mely nevét onnan kapta, hogy a Nap az északi félgömbön a Rák jegyébe lépve hág a legmagasabbra, majd ekkor innen "fordul vissza". Az év leghosszabb napját ezért nevezik nyári napfordulónak (a déli félgömbről nézve ekkor jár a Nap a legalacsonyabban, ott ez a nap a téli napforduló).

A napforduló a gyakorlatban nem a nyár kezdetét jelzi: mi június 1-jétől számoljuk a nyarat (meteorológiai nyár), a kínaiak a régi keltákhoz hasonlóan május 5-étől.
A magyarok régen júniust hívták még Gödölyetor havának, Eper havának, Szent István havának, valamint Napisten havának is.

Azt talán még kevesebben tudják, hogy a nyári napfordulóhoz legközelebb eső vasárnapon van a Nap napja. Ennek az 1994-ben indult ünnepnek (is) célja, hogy felhívják a figyelmet a megújuló energiaforrásokra, így a nap „erejére” is – és szerencsére egyre többen használják már a napenergiát is, akár kis kerti irányjelző lámpánál, akár a „napelemes” autó működéséhez.

Az e heti szerdai színes, vidám, napsütötte, nyári kép kikapcsolódáshoz, vizualizálni, háttérképnek... :)

Az 1992-es riói ENSZ Globális Környezetvédelmi csúcstalálkozón több Világnapot is kijelöltek (pl. a Víz Világnapját is), köztük június 8-át az Óceánok Világnapjának.

Bolygónk kb. 71 %-át a világtenger, az óceánok összessége teszi ki.

Az óceán szó az Ókeánosz szóból származik, mely a világkorongot körülvevő folyam, világtenger jelentéssel bírt. Eredetileg a nagy ősvíz istenének volt a neve a görög mitológiában, a latin Oceanus (világtenger) ennek a szónak az átvétele. A magyar nyelvbe a latin nyelven keresztül került a szó, az –us végződés elhagyásával. Más európai nyelvbe is a latinon át került be, mint a németbe (Ozean), vagy a franciába (océan). A szó első magyar nyelvű előfordulása egy 1604-es írott szövegben található: „Sziget az Nemet Oceanuson”. Az óceán szó második jelentése: valaminek a mérhetetlenül nagy tömege, özöne.

Az óceán a kontinensek között elterülő, és beltengernek nem tekinthető nagy tenger, mely nagy kiterjedésű (több tízmillió km²), óceánközepi hátsággal és önálló áramlási rendszerrel rendelkező víztömeg. A kontinensek a következő 5 óceánt választják el egymástól: Csendes-óceán, Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Déli-óceán (ritkán foglalkoznak vele, csak egyes hidrológiával (vízzel foglalkozó szervezetek használják) és Északi-Jeges-tenger (gyakoribb nevén a Jeges-tenger). Természetföldrajzi értelemben a Csendes-, az Indiai- és az Atlanti-óceán minősül óceánnak. Ezek a Földfelszíntől 361 millió km²-et fednek le, ami – mint fent is említettem – az összterület majd’ 71 %-a. Ezért kék a bolygónk.

Az óceánokkal foglalkozó tudományág az oceanológia.

Az óceánok létfontosságú szerepet töltenek be a földi életben, többek közt (nem teljes lista):
- oxigént termelő plantonoknak ad élőhelyet (a földi oxigén 70%-át ők biztosítják, azaz a Föld tüdeje),
- szén-dioxidot nyel el (az elmúlt 200 év alatt az emberiség által termelt szén-dioxid közel felét az óceánok fogadták be),
- ételt ad (a világ lakosságának 25%-a belőle él),
- változatos élővilágával a földi genetikai sokszínűséget (szép nevén a biodiverzitást) gazdagítja,
- befolyásolja az éghajlatunkat (többek közt a vízfelszín a Napból a Földre érkező hő több, mint a felét elnyeli, továbbá az elpárolgó víz felhővé alakulva csapadékot szolgáltat, de meg kell említeni az áramlatok szárazföldre gyakorolt hatását is),
-  a kozmetika ipar is sokat köszönhet az óceánoknak (pl. algák),
- az óceánokra épülő turizmus az egyik legjelentősebb a Földön....

Az Óceánok Világnapjának kijelölésére azért volt szükség, mert így minden évben felhívják a figyelmet a Világtengerek fontosságára és védelmére. Mert sajnos ez utóbbira egy nagyobb szükség van. Példaként elég megemlíteni a tavalyi Mexikói-öbölbeli olajkatasztrófát, ami csak egy a sok közül.  De nagy problémát okoznak a kint hagyott/elsodort halászhálók, a műanyag flakonok tömege, a túlhalászat, a műtrágyák, a globális felmelegedés miatti gleccserolvadás és ezzel együtt járva áramlatok változása, a savasodás, a hajózás által keltett víz alatti zajok hatása az óceán élővilágára, a turizmus felelőtlen tömege…

Remélem, hogy az Óceánok Világnapja is segít abban, hogy a Világtengert jobban megbecsüljük, fenntarthatóan és tisztelettel használjuk és egyben védjük. Erre próbálta felhívni a figyelmet az a pet-palackokból épült hajójával David de Rothschild és legénysége, akik San Francisco-ból Sydney-be utaztak ezzel a járművel. De tervezik, hogy törvényi védelem alá is helyezik az óceánok egy részét is.

A National Geographic oceánokról készült plakátját itt lehet megnézni.

Addig is mi innen, mindennemű óceántól messze is tehetünk a Föld vízkészletének (sós- és édesvíz) védelméért, többek közt azzal, hogy locsoláshoz, WC öblítéshez, ha tudjuk felfogjuk a csapadékvizet, hogy nem folyatjuk feleslegesen (pl. fogmosáskor öblítések közt elzárni, nem folyó vízzel mosogatni…), minél kevesebb mosószert használjunk (azt is, ha lehet lebomlót), nem szabad lefolyóban, pláne természetes vízbe olajat (se ét- vagy se autó-) önteni… Ezekkel – ha közvetve is – nemcsak az édesvíz készletet, de az óceánokat is védeni lehet. Hisz minden mindennek összefügg ezen a csodálatos Bolygónk, a Földünkön!

 David Attenborough az Élő Bolygó című sorozatának az óceánokról szóló - angol nyelvű - része (52 perces):