Miként lehetne objektívan kimutatni a különbséget a rossz hangulatú, romboló és az építő, szeretetteli munka- és párkapcsolatok között? És hogyan lehet javítani ezeken?
Ezt a címet Melba adta egy blogbejegyzésének, melyben egy virtuális kávézó teraszára hívott mindenkit egy közös kávézásra, teázásra és kérte, hogy aki vele tart első körben meséljen magáról és arról, hogy szerinte mi szükséges a boldogsághoz. A kép, melyet feltett ehhez – lásd alább – valóban csendes-vidám beszélgetésre invitáló.

Így hát most itt ülünk, Melba, Bogyó, Remete és én, e kedves, csendes, már karácsonyi fényektől hangulatos kávézó kirakata előtt. Mellettünk hősugárzó, rajtunk színes polártakaró (amit a kávézó személyzete hozott ki direkt a számunkra), előttünk egy-egy csésze melange, tea - illetve én most chilis forrócsokit kértem - és miután ők már meséltek magukról, most rám néznek kíváncsian.
- Húh, Bogyó – reagálok a legutóbbi bejegyzésére – nem lehet könnyű. De Veled örülök a jóhírnek! -
- Köszönöm! – mosolyog vissza Bogyó.
- Ne térj el a tárgytól, mint Remete próbált! – nevet rám Melba – most Te jössz! –
- Hát – kezdem, bár tudom, hogy háttal nem illik mondatot kezdeni – mindenki szeret magáról beszélni, de mégis sokszor nehezen kezd bele.
Én egy vidám, közvetlen, 33 éves nő vagyok. Jelenleg növénytelepítésekkel, azok műszaki ellenőrzésével foglalkozom, nomeg a Miniatűr kertjeimmel amiket nagyon szeretek tervezni, készíteni és úgy tűnik kezd egyre ismertebbé válni.
Alapvetően Derűlátónak születtem - mostanra már egy cseppnyi 'dafke optimizmus' is társult mellé. Sokszor vannak vidám gondolataim és alapvetően optimista a hozzáállásom az élet dolgaihoz, így gondoltam ezt megosztom másokkal is, hogy akinek jó kedve van még jobb legyen, ha lehangolt, felderüljön, és, hogy erőt és derűt meríthessen itt - így született meg az első blogom, a Derűlátó. :)
Nagyon szeretem a természetet, az állatokat és a növényeket, ezért is lettem környezetmérnök, és, hogy majd állatvédelemmel is tudjak foglalkozni – meg mert örömmel tanulok máig is róluk – vadgazdamérnök. Aztán - mikor észrevettem, hogy ha egy kertet, parkot látok, azon gondolkodom, hogy mi a jó a kialakításában, vagy, hogy
én hogy terveztem volna meg, és mikor megláttam egy árvácskaágyást az jutott eszembe, hogy vajon hány tő lehet egy négyzetméteren - gondoltam ideje felvételiznem kertészmérnöknek is. Így aztán két éve erről is van oklevelem.
A környezet- és a vadgazdamérnökire Sopronba jártam, ahol az egészre a koronát az ottani diákhagyományok tették fel - erről egy legalább félórás monológban tudnék csak mesélni, talán majd egyszer erről is írok. Aki ismeri a Selmeci hagyományokat érteni fogja, hogy Firma vagyok, az alias nevem Duma.
És itt elérkeztem egy másik fontos tulajdonságomhoz: sokat beszélek. az általános iskolában sokszor volt bejegyzés az ellenőrzőmben, hogy „fecsegésével zavarta az órát”, „óra alatt padtársával beszélgetett”, stb. Ez azóta azért mérséklődött, de máig is elég bőbeszédű tudok lenni. Azért általában nem magamról beszélek, hanem inkább élményekről, tanult, hallott, tapasztalt dolgokról. És a beszélgetőpartnerem is mindig figyelem, ha látom, hogy ő is mondana, hozzáfűzne valamit és akkor rövidre zárom. Rajtatok még nem látom. – hunyorgok a Melbáékra – Hogy most ez rossz/közömbös/jó tulajdonság, döntse el mindenki maga és persze helyzetfüggő is. De, mint említettem, ez a korral mérséklődik, bár meg nem fog szűnni nálam soha. És azért az is igaz rám, hogy jó hallgatóság is vagyok. –
Itt szürcsölök egy kis forrócsokit és a többiek mosolygó, érdeklődő figyelmén felbuzdulva tovább folytatom.
– Ha már így belejöttem mesélek arról is, hogy nemcsak beszélni, de írni is nagyon szeretek. A blogjaim mellett cikkeket írok a Felsőfokon.hu-n, ahol a Természettudományi szakterület vezetője vagyok egyúttal. Szeretnék majd hivatásosan is cikkíró lenni, de addig is kiélem magam itt és a Felsőfokon, nomeg referenciának és gyakorlásnak is remek. Szeretnék majd regényt is írni: el is kezdtem egyet, ha meglesz úgyis kaptok belőle egy-egy dedikált példányt lányok! – mosolygok a Többiekre a csésze felett – Mondjuk azt már elmondhatom, hogy az Avonlea.hu oldalon meghirdetett fogalmazási versenyen Jane néni c. írásommal 3. lettem.
Hmm… jó bő lére eresztettem…–
- Nem baj, örömmel hallgatunk – mondja vidáman Melba – Eddig főként szakmai dolgokról meséltél. Hobbid van? –
- Nagyon szeretek olvasni, kirándulni, fényképezni és táncolni. Ebből rendszeres az az olvasás (most fejeztem be Fekete Istvántól a Téli Berek-et, amit minden télen elolvasom, nyáron meg a Tüskevárat) és a tánc: 3. éve járok a Creative dance tánciskolába, ahol nagyon megtaláltam nekem való stílust és társaságot, nagyon szeretem őket. Amúgy 4 éves koromtól mozgok – akkor művészi tornára jártam (még Bercik Sári néni is tanított) 9 évet, aztán néptáncoltam 5 évet (Tímár Sándor is volt tanárom), majd 7 évet jazzbalettoztam és onnan jöttem át a „Crea”-ba.
Jah, majd elfelejtettem, vannak ám állataim is: Soma, a 9 éves szálkás- és sima szőrű tacsikeverék – ő Anyumnál él. De nálam lakik Béla, a 33 éves ékszerteknős, Ouzo, a 7 éves mór teknős és Gombóc, a 15 éves hullámos papagájom. Nomeg persze növények is vannak szép számmal: orchideáik, afrikai ibolyák, karácsonyi kaktuszok, pompás kutyatej, mikulásvirág, vitorlavirág, kancsóka, citrom, mandarin, kávé, jázmin, avokádó, ananász és most vetettem el a kakaóbabjaim. –
- És a boldogságról neked mi a véleményed? – kérdezi Melba tőlem is.
– Bár írtad, hogy ne idézzünk máshonnan, de ide kívánkozik a mottóm: „A boldogság nem az, amikor nincsenek problémáink, hanem, mikor a problémáink dacára sem vagyunk hajlandóak boldogtalan lenni.”
A boldogság az, amire mindenki vágyik, mindenki boldog akar lenni és közben sokszor észre sem veszi, hogy mindene megvan hozzá.
Boldogság szeretni és szeretve lenni az által, akit szeretünk – és mindezt úgy, hogy ezt egymás felé a megfelelő szeretetnyelven ki is mutatjuk.
Boldogság az is, ha az ember megtalálja az élete célját – és azzal tud foglalkozni úgy, hogy közben akár az, akár más anyagi biztonságot is ad mellé – mert a materiális világban erre is szükség van.
Boldogság maga az egészség, hogy én és a szeretteim egészségesek testileg és lelkileg.
Boldogság az, amikor egyedül ülsz a Balaton partján egy langyos, szemerkélős őszi napon egy fűzfa tövében, hallgatod az esőcseppeket a leveleken, a hullámok csobbanását a köveken, a kacsák hápogását, miközben közben „csak úgy vagy” és csendesen mosolyogsz befelé.
De boldogság az is, mikor a barátokkal csokifondüzünk pl. egy Mikulásváró partin vagy a barátnőmmel beülünk szombat hajnalban reggelizni egy kellemes kávézóba.
De boldogság az a tudat is, hogy a rossz pillanatok sem tartanak örökké – most pl. én egy fontos és érzelmileg nagyon kimerítő folyamat közepén tartok, sok-sok hullámvölggyel és -heggyel, de tudom, hogy át- és végig kell élni, ahhoz, hogy több legyek és tovább léphessek az életemben.
De mindezeket az ember nem tudja boldogságként megélni, ha nem tudja értékelni.
Szóval – szerintem a boldogság az, ha az ember tudja, hogy miket értékelhet és ezekért hálás – Önmagának.
Üh… kihült közben a forrócsokim… :)
Sebaj, boldog vagyok, hogy Veletek lehet itt… :)
Köszönöm Melba! -
Ügyfél-Szolgálat: Tessék, miben segíthetek?
Vásárló: Hosszas megfontolás után úgy döntöttem, installálni fogom a Szeretetet. Végigvezetne kérem a folyamaton?...
Ügyfél-Szolgálat: Rendben, szívesen segítek. Készen áll az indulásra?
Vásárló: Hát, nem vagyok egy műszaki zseni, de azt hiszem, készen állok. Mit kell először tennem?
Ügyfél-Szolgálat: Első lépésként nyissa meg a Szívét. Megtalálta a Szívét?
Vásárló: Igen, de egy csomó más program is fut jelenleg. Lehet telepíteni a Szeretetet, miközben ezek futnak?
Ügyfél-Szolgálat: Milyen más programok futnak?
Vásárló: Lássuk csak, van Múltbéli Megbántódás, Alacsony Önértékelés, Harag és Neheztelés. Ezek futnak éppen.
Ügyfél-Szolgálat: Nem gond, a Szeretet fokozatosan törölni fogja a Múltbéli Megbántódást a jelenleg működő rendszeréből. A hosszú távú memóriában esetleg megmaradhat, de már nem fog megzavarni más programokat. Végül a Szeretet felül fogja írni az Alacsony Önértékelést a saját moduljával, amit Egészséges Önértékelésnek hívnak. Viszont a Haragot és a Neheztelést teljesen ki kell kapcsolnia. Ezek a programok megakadályozzák a Szeretet megfelelő installálását. Ki tudja kapcsolni ezeket?
Vásárló: Nem tudom, hogyan kell kikapcsolni őket. Meg tudja mondani?
Ügyfél-Szolgálat: Örömmel. Menjen a Start menübe és indítsa el a Megbocsátást. Ezt addig kell ismételnie, amíg a Harag és a Neheztelés teljesen ki nem törlődnek.
Vásárló: Rendben, kész! A Szeretet automatikusan elkezdte telepíteni magát. Ez normális?
Ügyfél-Szolgálat: Igen, de ne feledje, önnek csak az alapprogram van meg. El kell kezdenie kapcsolódni más Szívekhez, hogy hozzáférjen a frissítésekhez.
Vásárló: Hoppá! Máris kaptam egy hibaüzenetet. Azt mondja: "Hiba. A program nem fut külső egységeken." Most mit tegyek?
Ügyfél-Szolgálat: Ne aggódjon. Ez azt jelenti, hogy a Szeretet program Belső Szíveken való futásra lett tervezve, de az ön Szívén még nem futott. Kevésbé technikai nyelven ez csak annyit jelent, hogy önnek először saját magát kell Szeretnie, mielőtt másokat szerethetne.
Vásárló: Tehát most mit tegyek?
Ügyfél-Szolgálat: Gördítse le az Önelfogadás menüt; majd kattintson az alábbi fájlokra: Megbocsátok magamnak 2.0 és a Felfedezem az értékeimet 1.5.
Vásárló: Rendben, kész.
Ügyfél-Szolgálat: Most másolja őket az "Én Szívem" könyvtárba. A rendszer felül fog írni minden zavaró programot és kijavítja a hibás programozást. Ezenkívül törölnie kell a Terjengős Önkritikát az összes könyvtárból és teljesen kiürítenie a Kukát, hogy biztosan eltávolítsa, és soha ne jöhessen újra elő.
Vásárló: Megcsináltam. Hé! A Szívem új fájlokkal telik meg. Mosoly jelent meg a képernyőmön és a Béke meg az Elégedettség bemásolja magát mindenfelé a Szívembe. Valamint az egész rendszerem melegedni kezdett. Ez normális?
Ügyfél-Szolgálat: Sok esetben. Másoknak eltart egy ideig, de végül minden helyreáll a megfelelő időben. A rendszer melegedése normális, és javítja a Szív működését, ne aggódjon. Egyébként jó érzés nem?
Vásárló: De igen, csak szokatlan.
Ügyfél-Szolgálat: Szóval, a Szeretet telepítve és rendesen fut. Még egy dolog, mielőtt letennénk. A Szeretet Ingyenes Program. Figyeljen rá, hogy továbbítsa azt és a különféle változatait mindenkinek, akivel kapcsolatba kerül. Ők is megosztják majd másokkal és visszajuttatnak viszonzásul önhöz új és izgalmas változatokat. Továbbá ne lepődjön meg, ha automatikusan áttelepíti magát más Szívekbe, az is teljesen normális.
Vásárló: Nagyon köszönöm!
Abraham Maslow által felállított szükséglet-piramis a motivációkutatás és az emberi boldogság-keresés vizsgálatának egyik alapja. Maslow ezen a piramison az emberi szükségleteket hierarchikusan ábrázolta: az ember, ahogy a legalsóbb szint teljesül utána a felette lévő szint elérésére, teljesítésére fókuszál, annak elérése lesz a következő célja. Az átlag emberi szükségleteket a következők alkotják az alapvető igényektől kezdve:
- Fiziológiai szükségletek teljesülése: légzés, evés, ivás, alvás, szex…
- Biztonság: egészség, kereső foglalkozás, tulajdon és annak biztonsága…
- Szeretet és összetartozás (fontosság érzet): család, barátság, intimitás…
- Önbecsülés: magabiztosság, eredmények, elismertség, irántunk való és mások iránti tisztelet…
- Önmegvalósítás: vitalitás, kreativitás, önnfenntartás, hiteleség, játékosság, céltudatosság, egyéniség, spontaneitás …
A Maslow-piramist sokan támadták (pl. azért, mert az angolszász kultúra átlag emberét vette alapul, ezért nem terjeszthető ki mindenkire, nomeg, mert egyes emberi viselkedések irracionálisak lehetnek (csak egyes?! :) – a szerk.) és nem követi a piramis lépcsőit) – szóval ezt is fenntartással érdemes kezelni, de elgondolkodtató és szerintem hasznos ismerni, hogy mik az alap emberi motivációk a boldogság keresése során…
Marcus Aurelius:
“Ne ijeszd el magad az élettől azzal, hogy csupán a gondokról s a bajokról képzelegsz. Ne vetítsd előre még nem létező, se ne éleszd újra letűnt bajaidat. Amikor gondok kínozzák sorsod, tedd fel a kérdést: mi az, ami most elviselhetetlen? A választ magad előtt is szégyellni fogod - sem a jövő, sem a múlt nem nehezedik rád, mindig csak a jelen. Az előbbi talán be sem következik, az utóbbi
pedig már régen elmúlt. A jelen súlya a kisebbik, ha körülhatárolod. Milyen ember az, aki még a jelent sem képes önmagában elviselni? - Ha félreteszed, ami bánt, máris a legnagyobb biztonságban érezheted magad. Vajon ér-e annyit bármilyen dolog, hogy lelked rosszul érezze magát miatta? Találsz-e valamit, ami miatt érdemes a bánkódáshoz lealacsonyodnod; sóvárgó, magába süppedő arccal csüggedned valami mulandó felett? Emberrel nem történhet meg, ami nem emberi; ahogyan ökörrel, szőlővel, kővel nem eshet meg olyasmi, ami ökörhöz, szőlőhöz, kőhöz nem illik. Isten nem sújt olyannal, ami elviselhetetlen.
Ha egy külső jelenség bánt, tulajdonképpen nem maga a jelenség nyugtalanít, hanem a róla alkotott elképzelésed. Márpedig csak tőled függ, hogy ezt megszüntesd. Ha a rossz érzés oka a lelkedben rejlik - tulajdonoddá, elválaszthatatlan részeddé lett -, ugyan ki akadályozhatná meg hogy hibás felfogásodat magad orvosold? Amikor nem teheted meg, amit helyesnek tartasz, nem okosabb-e megújult erővel tevékenykedni, mint felette bánkódni?
Ha megtetted, amit tenned kell, az eredménytelenség oka nem benned rejlik. A dolgokat elfogadni tudni annyi, mint helyesen értelmezni. Ha ezt megértetted, semmi felett nem kell bánkódnod: az út a te utad, a természet mérte rád - neked csak járnod kell rajta.”
Márai Sándor: A boldogságról
„Boldogság természetesen nincsen, abban a lepárolható, csomagolható, címkézhető értelemben, mint ahogy a legtöbb ember elképzeli. Mintha csak be kellene menni egy gyógyszertárba, ahol adnak, három hatvanért, egy gyógyszert, s aztán nem fáj többé semmi. Mintha élne valahol egy nő számára egy férfi, vagy egy férfi számára egy nő, s ha egyszer találkoznak, nincs többé félreértés, sem önzés, sem harag, csak örök derű, állandó elégültség, jókedv és egészség. Mintha a boldogság más is lenne, mint vágy az elérhetetlen után!
Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek.”
