Én nagyon szeretem a keresztnevem, szép hangzású, ismert, de nem túl gyakori, lehet becézni egyénre szabottan, ráadásul szinte minden nyelvben megtalálható és még a jelentése is pozitív tulajdonságokról árulkodik.
A Katalin név görög eredetű, a görög Αικατερίνη (Aikateriné) név magyar változata. Jelentése nem egyértelmű: elterjedt nézetek szerint a görög καθαρός (katharosz) szóból származik, amelynek jelentése: „(mindig) tiszta”. Mások szerint a görög Αικατερίνη (Aeikatherina) névből ered, melynek jelentése: „nyilazó”, „biztosan célzó”. Van ahol egyiptomi eredetűnek vélik, ez alapján „korona” a jelentése. A magyarba feltehetően a német Katharina vagy a latin Catharina forma közvetítésével került.
A Katalin név olyan személyiséget sugall, aki rendkívül élvezi mások társaságát, szeret új arcokat megismerni, lételeme a változás, gyorsan vág az esze, kreatív és sokoldalú, szeret utazni. (ez mind igaz rám - bár a szerénységet kihagyták... ;) )
Becenevei: Kata, Katácska, Kati, Katika, Katinka, Kató, Katóka, Katus, Katuska, Katalinka, Katica, Katuci (Kitti: a Katalin angol becenevéből önállósult)
Én Kati vagyok, ez illik rám a legjobban és ezt is szeretem a legjobban a becézések közül.
A Katalin név nagyon sok nyelvterülten fellelhető:
- Kathleen, Kathryn, Kate, Katie: angol
- Karen: dán
- Karin: dán, svéd, norvég
- Kat(h)arina: német, svéd, norvég, holland alakváltozat
- Katerina: cseh
- Kateřina: szlovák
- Катилина (Katilina) és Екатерина (Jekatyerina): orosz
- Катрин: bolgár
- Katariina, Katarina: finn
- Catherine: francia
- Αικατερίνη: görög
- Ekaterine: grúz
- Catharina, Katrijn, Katelijne: holland
- Katarina: horvát, szerb
- Caitlín: ír
- Katrín: izlandi
- Catharina: latin
- Katarzyna : lengyel
- Caterina: olasz
- Catarina: portugál
- Catalina: spanyol
- كاترين: arab
- perzsa: کاترین
- héber: קתרין
- kínai: 凯瑟琳
- japán: キャサリン
- kóreai: 캐서린
- thai: แค ทเธอรี
- jiddis: קאַטערין
- tamil: கேதரின்
- telugu: కాథరిన్
(jól el lehet szórakozni a google fordítóval… :) )
A legismertebb ilyen nevű szent Alexandriai Szent Katalin, aki i.sz. 4. század környékén élt királyleány volt az egyiptomi Alexandriában. Műveltségével korán kitűnt társai közül. Amikor Maxentius császár (305 - 312) Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin bátran a császár elé lépett, és a keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény.
A legismertebb ilyen nevű szent Alexandriai Szent Katalin, aki i.sz. 4. század környékén élt királyleány volt az egyiptomi Alexandriában. Műveltségével korán kitűnt 
társai közül. Amikor Maxentius császár (305 - 312) Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin bátran a császár elé lépett, és a keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény. A császárnak tetszett Katalin okos beszéde, de kényszeríteni akarta, hogy mutassa be az áldozatot a bálvány-isteneknek. Ámde Katalinunk ezt megtagadta és lehetőséget kért a császártól, hogy tudományos vitában védje meg hitét. Maxentius ezért sürgősen Alexandriába hívatta birodalma leghíresebb ötven bölcselőjét. A tudományukra hiú bölcsek azonban egymás után hajoltak meg Katalin érvelése előtt. A császár dühében máglyára ítélte valamennyit és utána fölkínálta Katalinnak a császárnői trónust, s ezzel burkoltan a házasságot, azzal az ígérettel, hogy minden városban szobrot állíttat neki - Katalin egyértelműen visszautasította ezt. A visszautasításhoz nem szokott Maxentius erőszakhoz folyamodott: letépette Katalinról ékes ruháját és ólmos ostorokkal verette meg ( nem épp a legjobb módja a lánykérésnek… - a szerk.). Börtönbe vetették, de az ott töltött tizenkét napot Katalin térítésre használta föl: amikor a kíváncsi császárné eljött, hogy esetleges ellenfelét megnézze, rá és a kíséretében lévő testőrtisztre Katalin olyan hatással volt, hogy végül a császárné kétszáz katonájával együtt keresztény lett.
Ekkor a császár halállal fenyegette meg Katalint. Készíttetett egy késekkel fölszerelt kerekekből álló kínzószerkezetet is a számára (ezért is ábrázolják sok képen szöges kocsikerékkel Alexandriai Szent Katalint). Amikor meg akarták ölni, angyalok mentették meg és a széttört kerekek darabjai sok katona halálát okozták. A látványtól megrémült tömeg tiszteletet adott ,,a keresztények hatalmas Istenének'', s a császárné kérlelte urát, hogy hagyjon föl a harccal, amelyet Isten ellen folytat és megvallotta, hogy ő is hisz benne már Katalin hatására. Erre a császár őt is megkínoztatta, majd a testőrtiszttel és a kétszáz katonával együtt lefejeztette, s kiadta a parancsot, hogy Katalint is fejezzék le.
Ekkor a császár halállal kezdte fenyegetni Katalint. Készíttetett egy késekkel fölszerelt kerekekből álló kínzószerkezetet, ami félelmetes zajt keltett. Amikor meg akarták ölni, angyalok mentették meg és a széttört kerekek darabjai sok katona halálát okozták. A látványtól megrémült tömeg tiszteletet adott ,,a keresztények hatalmas Istenének'', s a császárné kérlelte urát, hogy hagyjon föl a harccal, amelyet Isten ellen folytat és megvallotta, hogy hisz benne már Katalin hatására. Erre a császár őt is megkínoztatta, majd a testőrtiszttel és a kétszáz katonával együtt lefejeztette, s kiadta a parancsot, hogy Katalint is fejezzék le.
A vesztőhelyen Katalin imádkozott, hogy mindazok, akik Isten szeretetéért megemlékeznek róla (Katalinról), bőséget lássanak kenyérben és borban, testük egészséget nyerjenek és minden földi jóban részesüljenek. Akik tisztelik őt, azokat óvja meg Isten a természeti katasztrófáktól, betegségtől, s főleg a hirtelen haláltól. Aki segítségül hívja az ő nevét, testének tagját el ne veszítse, egészséges gyermeket szülhessen és meg ne haljon gyermekágyban és kapjanak bűnbocsánatot. (itt kikívánkozik belőlem az a megjegyzés, hogy nem éppen önzetlen felajánlás, hogy csak akkor kap az ember áldást, ha Őróla megemlékeznek… De amúgy ez gyakori vesztőhelyen tett kérés volt akkortájt az irodalmak szerint – a szerk.)
Miután a mennyből hang hallatszott, amely jelezte, hogy kérései teljesülni fognak, fejét a hóhér kardja alá hajtotta. Ami ezután történt, az a legenda szerint nyilvánvalóvá tette, hogy Katalin kiragadtatott e földi világból: amikor feje lehullott, testéből nem vér, 
hanem tej folyt. Majd angyalok jöttek, fölemelték a testét és elvitték, hogy a Sinai-hegyen temessék el.
Ennek tiszteletére és emlékére van a Szent Katalin kolostor a Sinai-félszigeten a Sinai hegy lábánál Egyiptomban. Az itt járó turistáknak lehetőségük van innen hajnalban teveháton felmenni a Sinai-hegy oldalába, hogy ott várják meg a napfelkeltét. Jártam ott, nagyszerű élmény volt. A Katalin kolostorban található egyébként elvileg a „égő csipkebokor” is, ami egyébként egy szederbokor… :)
Alexandriai Szent Katalin nagy hatással volt a utókorra is: a középkorban széles körben és nagyon bensőségesen tisztelték szüzességéért és bölcsességéért. Mivel a hit igazságát oly hatásosan védte, a teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett. A párizsi Sorbonne egyetem pecsétjébe is őt vésették. Ebből következően a középkori főiskolák, könyvtárak, tanárok és tanulók, szónokok és később a nyomdászok védőszentjükként tisztelték. Mivel utolsó imádságában Katalin a betegeknek és haldoklóknak is segítséget ígért, a késő középkorban gyakran a kórházak patrónájaként is megjelenik; s mert a börtönben oly sokáig kínozták, és volt ereje elviselni, a foglyok is hozzá folyamodtak szabadulásért. Mivel pedig a kínzására szerkesztett késes kerekek összetörtek, mindazok az iparosok, akik kerékkel foglalkoztak, szintén segítségül hívták. A házasságra készülő fiatal lányok is segítségét kérték, hogy jó vőlegényre találjanak. A tizennégy segítő szent közé sorolják.
Mivel Katalin napja közvetlenül az adventi időszak előtt van, utána sem lakodalmakat, sem táncmulatságokat már nem tartottak, így még gyorsan tartottak egy Katalin-napi bált, ami máig is szokás több helyen.
Számos vidéken – volt, ahol csak a nőknek, volt, hogy csak a férfiaknak – dologtiltó napnak számított Katalin napja, régen a pásztorok ezen a napon hajtották ki utoljára a csordát.
Ehhez a naphoz férjjósló praktikák is kapcsolódnak. A hajadon leány hajnalban felállt a házuk udvarán levő dombra (szemétdombra is akár) és amelyik irányból kutyaugatást hallott, onnan várhatta a jövendőbelije érkezését.
Szokás Katalin napján a Katalin-gallyal, Katalin-ággal való jóslás is: valamely gyümölcsfa ágát vízbe tették és ha ez karácsonyig kivirágzott, a lány, aki az ágat vízbe tette, a hiedelem szerint a legközelebbi farsang idején „kézkérésre” számíthetott, de legalábbis a következő évre valószínűsíthető, hogy bekötik a fejét. Ennek „továbbfejlesztett” változata volt, mikor több ágat tettek a vízbe, mindegyiknek egy-egy férfinévvel és amelyik „neves” ág kivirágzott karácsonyra, olyan nevű fiatalember lett a babona szerint a lány jövendőbelije (arról nem szól semmi, hogy mi történt, ha több ág is kihajtott…). De a legények sem maradtak le hasonló célú jövendölési módszerrel: egyes vidékeken böjtöltek ezen a napon, hogy megálmodják a jövendőbelijüket.
A népi időjóslások között máig is ismert a „Ha Katalin locsog, karácsony kopog, ha Katalin kopog, karácsony locsog” előrejelzés. Ehhez kötődik az is, hogy ha „Katalinkor megáll a liba a jégen, akkor sáros, locsogós idő lesz Karácsonykor”. Mára (2011. 11. 25.) az időjós oldalak -2 C° és + 6 C° közötti hőmérsékletet prognosztizálnak, így az idei Karácsony ez alapján még lehet „kopogós”, talán még fehér is. (Ezt erősíti még, hogy a budapesti Millenáris taván reggel – ha nem is liba – de kacsák álltak a jégen… )
Ezzel a kimerítő névtörténettel és vonatkozó népszokásokkal kívánok boldog névnapot minden Katalinnak és névváltozatának, nomeg Magamnak is! :)
November 11. – Márton napja: Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik. Márton napján, ha a lúd jégen jár, karácsonykor vízben poroszkál. Az ezen a napon elfogyasztott liba csontjából is jósoltak: ha a csont fehér és hosszú, akkor havas tél jön, ha barna és rövid, akkor sáros.
Október ősi magyar neve Magvető hava, a népi kalendáriumban Mindszent hava néven találhatjuk meg. A 18. századi nyelvújítók mustonos-ként emlegették, hisz itt a szüret ideje.
