Egy amerikai – akkor még egyetemi hallgató – Denis Hayes 1970. április 22-én indította el a mára már világméretű mozgalmat, a Föld Napját, amit azóta is minden évben ezen a napon tartanak. A mozgalom célja, hogy felhívja a figyelmet az ökológia válság jeleire, a bioszféra pusztulására, az ipari szennyezésre, a természet védelmére…
Ezzel a kis húsvéti miniatűr dekorációmmal szeretnék mindenkinek Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánni! :)
Bevallom, tavaly írtam ezt a Víz Világnapjáról, de annyira teljes és jól megírt bejegyzés szerintem, hogy nem akartam rajta változtatni... (persze azért a jobb oldali képet aktualizáltam). :)
Ajánlom mindenki figyelmében a végén látható, csodálatos filmrészletet Sir David Attenborough, Bolygónk, a Föld c. sorozatából.
A Szilveszter férfi név a latin erdő = sylves szóvól ered, jelentése ’erdei, erdőben járó férfi’. A női párja a Szilvesztra.
Január elseje a Gergely naptár szerint év kezdőnapja. A pogány Rómában az évkezdetet Janus tiszteletére tartották és nem éppen a prüdériáról híres módon ünnepelték. Az emberek már akkoriban is jókívánságokat mondtak, ajándékokat adtak egymásnak. Tovább»
Végy 12 hónapot.
Gondosan tisztítsd meg őket szomorúságtól, félelemtől és haragtól.
Oszd fel a hónapokat 29, 30, illetve 31 napra (itt vigyázz, hogy közben év el ne szökjön…). Minden napot fűszerezz meg ízlés szerint munkával és/vagy tanulással – de ne vidd túlzásba! Ezután keverj hozzá 3 púpozott evőkanál optimizmust, egy csipetnyi humort és egy kiskanálnyi öniróniát. Adj hozzá egy evőkanál derűt és egy mokkáskanálnyi jóakaratot. A kapott masszát öntsd le bővel szeretettel.
Ha kész, díszítsd apró figyelmességgel és tálald mosolyogva.
Annál finomabb, minél többen közösen, együtt készítitek!
Jó étvágyat és boldog, derűs új évet kívánok! :)
Én nagyon szeretem a keresztnevem, szép hangzású, ismert, de nem túl gyakori, lehet becézni egyénre szabottan, ráadásul szinte minden nyelvben megtalálható és még a jelentése is pozitív tulajdonságokról árulkodik.
A Katalin név görög eredetű, a görög Αικατερίνη (Aikateriné) név magyar változata. Jelentése nem egyértelmű: elterjedt nézetek szerint a görög καθαρός (katharosz) szóból származik, amelynek jelentése: „(mindig) tiszta”. Mások szerint a görög Αικατερίνη (Aeikatherina) névből ered, melynek jelentése: „nyilazó”, „biztosan célzó”. Van ahol egyiptomi eredetűnek vélik, ez alapján „korona” a jelentése. A magyarba feltehetően a német Katharina vagy a latin Catharina forma közvetítésével került.
A Katalin név olyan személyiséget sugall, aki rendkívül élvezi mások társaságát, szeret új arcokat megismerni, lételeme a változás, gyorsan vág az esze, kreatív és sokoldalú, szeret utazni. (ez mind igaz rám - bár a szerénységet kihagyták... ;) )
Becenevei: Kata, Katácska, Kati, Katika, Katinka, Kató, Katóka, Katus, Katuska, Katalinka, Katica, Katuci (Kitti: a Katalin angol becenevéből önállósult)
Én Kati vagyok, ez illik rám a legjobban és ezt is szeretem a legjobban a becézések közül.
A Katalin név nagyon sok nyelvterülten fellelhető:
(jól el lehet szórakozni a google fordítóval… :) )
A legismertebb ilyen nevű szent Alexandriai Szent Katalin, aki i.sz. 4. század környékén élt királyleány volt az egyiptomi Alexandriában. Műveltségével korán kitűnt társai közül. Amikor Maxentius császár (305 - 312) Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin bátran a császár elé lépett, és a keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény.
A legismertebb ilyen nevű szent Alexandriai Szent Katalin, aki i.sz. 4. század környékén élt királyleány volt az egyiptomi Alexandriában. Műveltségével korán kitűnt 
társai közül. Amikor Maxentius császár (305 - 312) Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin bátran a császár elé lépett, és a keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény. A császárnak tetszett Katalin okos beszéde, de kényszeríteni akarta, hogy mutassa be az áldozatot a bálvány-isteneknek. Ámde Katalinunk ezt megtagadta és lehetőséget kért a császártól, hogy tudományos vitában védje meg hitét. Maxentius ezért sürgősen Alexandriába hívatta birodalma leghíresebb ötven bölcselőjét. A tudományukra hiú bölcsek azonban egymás után hajoltak meg Katalin érvelése előtt. A császár dühében máglyára ítélte valamennyit és utána fölkínálta Katalinnak a császárnői trónust, s ezzel burkoltan a házasságot, azzal az ígérettel, hogy minden városban szobrot állíttat neki - Katalin egyértelműen visszautasította ezt. A visszautasításhoz nem szokott Maxentius erőszakhoz folyamodott: letépette Katalinról ékes ruháját és ólmos ostorokkal verette meg ( nem épp a legjobb módja a lánykérésnek… - a szerk.). Börtönbe vetették, de az ott töltött tizenkét napot Katalin térítésre használta föl: amikor a kíváncsi császárné eljött, hogy esetleges ellenfelét megnézze, rá és a kíséretében lévő testőrtisztre Katalin olyan hatással volt, hogy végül a császárné kétszáz katonájával együtt keresztény lett.
Ekkor a császár halállal fenyegette meg Katalint. Készíttetett egy késekkel fölszerelt kerekekből álló kínzószerkezetet is a számára (ezért is ábrázolják sok képen szöges kocsikerékkel Alexandriai Szent Katalint). Amikor meg akarták ölni, angyalok mentették meg és a széttört kerekek darabjai sok katona halálát okozták. A látványtól megrémült tömeg tiszteletet adott ,,a keresztények hatalmas Istenének'', s a császárné kérlelte urát, hogy hagyjon föl a harccal, amelyet Isten ellen folytat és megvallotta, hogy ő is hisz benne már Katalin hatására. Erre a császár őt is megkínoztatta, majd a testőrtiszttel és a kétszáz katonával együtt lefejeztette, s kiadta a parancsot, hogy Katalint is fejezzék le.
Ekkor a császár halállal kezdte fenyegetni Katalint. Készíttetett egy késekkel fölszerelt kerekekből álló kínzószerkezetet, ami félelmetes zajt keltett. Amikor meg akarták ölni, angyalok mentették meg és a széttört kerekek darabjai sok katona halálát okozták. A látványtól megrémült tömeg tiszteletet adott ,,a keresztények hatalmas Istenének'', s a császárné kérlelte urát, hogy hagyjon föl a harccal, amelyet Isten ellen folytat és megvallotta, hogy hisz benne már Katalin hatására. Erre a császár őt is megkínoztatta, majd a testőrtiszttel és a kétszáz katonával együtt lefejeztette, s kiadta a parancsot, hogy Katalint is fejezzék le.
A vesztőhelyen Katalin imádkozott, hogy mindazok, akik Isten szeretetéért megemlékeznek róla (Katalinról), bőséget lássanak kenyérben és borban, testük egészséget nyerjenek és minden földi jóban részesüljenek. Akik tisztelik őt, azokat óvja meg Isten a természeti katasztrófáktól, betegségtől, s főleg a hirtelen haláltól. Aki segítségül hívja az ő nevét, testének tagját el ne veszítse, egészséges gyermeket szülhessen és meg ne haljon gyermekágyban és kapjanak bűnbocsánatot. (itt kikívánkozik belőlem az a megjegyzés, hogy nem éppen önzetlen felajánlás, hogy csak akkor kap az ember áldást, ha Őróla megemlékeznek… De amúgy ez gyakori vesztőhelyen tett kérés volt akkortájt az irodalmak szerint – a szerk.)
Miután a mennyből hang hallatszott, amely jelezte, hogy kérései teljesülni fognak, fejét a hóhér kardja alá hajtotta. Ami ezután történt, az a legenda szerint nyilvánvalóvá tette, hogy Katalin kiragadtatott e földi világból: amikor feje lehullott, testéből nem vér, 
hanem tej folyt. Majd angyalok jöttek, fölemelték a testét és elvitték, hogy a Sinai-hegyen temessék el.
Ennek tiszteletére és emlékére van a Szent Katalin kolostor a Sinai-félszigeten a Sinai hegy lábánál Egyiptomban. Az itt járó turistáknak lehetőségük van innen hajnalban teveháton felmenni a Sinai-hegy oldalába, hogy ott várják meg a napfelkeltét. Jártam ott, nagyszerű élmény volt. A Katalin kolostorban található egyébként elvileg a „égő csipkebokor” is, ami egyébként egy szederbokor… :)
Alexandriai Szent Katalin nagy hatással volt a utókorra is: a középkorban széles körben és nagyon bensőségesen tisztelték szüzességéért és bölcsességéért. Mivel a hit igazságát oly hatásosan védte, a teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett. A párizsi Sorbonne egyetem pecsétjébe is őt vésették. Ebből következően a középkori főiskolák, könyvtárak, tanárok és tanulók, szónokok és később a nyomdászok védőszentjükként tisztelték. Mivel utolsó imádságában Katalin a betegeknek és haldoklóknak is segítséget ígért, a késő középkorban gyakran a kórházak patrónájaként is megjelenik; s mert a börtönben oly sokáig kínozták, és volt ereje elviselni, a foglyok is hozzá folyamodtak szabadulásért. Mivel pedig a kínzására szerkesztett késes kerekek összetörtek, mindazok az iparosok, akik kerékkel foglalkoztak, szintén segítségül hívták. A házasságra készülő fiatal lányok is segítségét kérték, hogy jó vőlegényre találjanak. A tizennégy segítő szent közé sorolják.
Mivel Katalin napja közvetlenül az adventi időszak előtt van, utána sem lakodalmakat, sem táncmulatságokat már nem tartottak, így még gyorsan tartottak egy Katalin-napi bált, ami máig is szokás több helyen.
Számos vidéken – volt, ahol csak a nőknek, volt, hogy csak a férfiaknak – dologtiltó napnak számított Katalin napja, régen a pásztorok ezen a napon hajtották ki utoljára a csordát.
Ehhez a naphoz férjjósló praktikák is kapcsolódnak. A hajadon leány hajnalban felállt a házuk udvarán levő dombra (szemétdombra is akár) és amelyik irányból kutyaugatást hallott, onnan várhatta a jövendőbelije érkezését.
Szokás Katalin napján a Katalin-gallyal, Katalin-ággal való jóslás is: valamely gyümölcsfa ágát vízbe tették és ha ez karácsonyig kivirágzott, a lány, aki az ágat vízbe tette, a hiedelem szerint a legközelebbi farsang idején „kézkérésre” számíthetott, de legalábbis a következő évre valószínűsíthető, hogy bekötik a fejét. Ennek „továbbfejlesztett” változata volt, mikor több ágat tettek a vízbe, mindegyiknek egy-egy férfinévvel és amelyik „neves” ág kivirágzott karácsonyra, olyan nevű fiatalember lett a babona szerint a lány jövendőbelije (arról nem szól semmi, hogy mi történt, ha több ág is kihajtott…). De a legények sem maradtak le hasonló célú jövendölési módszerrel: egyes vidékeken böjtöltek ezen a napon, hogy megálmodják a jövendőbelijüket.
A népi időjóslások között máig is ismert a „Ha Katalin locsog, karácsony kopog, ha Katalin kopog, karácsony locsog” előrejelzés. Ehhez kötődik az is, hogy ha „Katalinkor megáll a liba a jégen, akkor sáros, locsogós idő lesz Karácsonykor”. Mára (2011. 11. 25.) az időjós oldalak -2 C° és + 6 C° közötti hőmérsékletet prognosztizálnak, így az idei Karácsony ez alapján még lehet „kopogós”, talán még fehér is. (Ezt erősíti még, hogy a budapesti Millenáris taván reggel – ha nem is liba – de kacsák álltak a jégen… )
Ezzel a kimerítő névtörténettel és vonatkozó népszokásokkal kívánok boldog névnapot minden Katalinnak és névváltozatának, nomeg Magamnak is! :)
A Duna (a Volga után) a második leghosszabb folyam Európában - a Fekete-erdőben ered, két kis patakocska, a Brigach és a Breg összefolyásával Donaueschingennél (jobb oldali képen a Duna jelképes forrása látható), majd onnan délkeleti irányba 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig.
Folyó, vagy folyam?
A folyó kifejezés egy természetes víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van. A legkisebb folyóvizeket ér, csermely, patak, a legnagyobbakat (kiváltképp azokat, melyek tengerbe torkollanak) folyam néven szokták megkülönböztetni. Tehát a Duna folyó folyam. :)
A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság kezdeményezésére a Duna Védelmi Egyezmény aláírásának tízedik évfordulója alkalmából, a tizenhárom Duna menti ország 2004. június 29-én rendezte meg az első Nemzetközi Duna-napot. 
A Duna-nap minden évben valamilyen téma jegyében zajlik. Az első évi szlogen a "Duna - híd a jövőbe" a társadalmi felelősségvállalás és az összefogás szükségességét tükrözte, 2005-ben egy a teljes vízgyűjtőre kiterjedő nemzetközi társadalmi konzultációra került sor Budapesten, 2006-ban a 
"Duna - az élő folyam" gondolat jegyében szervezték a napot, 2007-ben a Duna és a kultúra kapcsolata, 2008-ban a vízhasználatok kérdése volt a vezértéma, majd 2009-ben a Duna-medence központi eseménye a dunai vízgyűjtő-gazdálkodási terv társadalmi vitája volt Pozsonyban. Tavaly és idén a „Tégy a folyókért” a Duna-nap jelmondata.
A folyó teljes hosszán dunai hajók immár hagyományosan június 29-én 14 órakor egyezményes kürtjellel köszöntik a Dunát.
A gyönyörű Dunakanyar: 
Hattyúk a Duna-deltánál:
A Barlangok Napját minden év június 25-én ünneplik.
Barlangnak a Föld szilárd kérgében természetes úton létrejött, 2 méternél nagyobb, ember által járható üregeket nevezzük. A barlangokkal foglalkozó tudomány a barlangtan, azaz a szpeleológia.
A barlangokat képződésük szerint különböztetik meg, vannak a befoglaló kőzettel egyidejűleg képződött, un. szingenetikus barlangok és vannak a már kialakult kőzetben utólagosan létrejött barlangok, ezek az un. posztgenetikus barlangok (aki még többet szeretne tudni a barlangokról, annak a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat oldalát ajánlom). Magyarországon egyébként jelenleg 4018 barlangot tartanak számon.
A Földön a leghosszabb az 590 km hosszú Mamut-barlang rendszer (bal oldali, 1887-es képet), mely Amerikában Kentuckyban található, nálunk pedig a közismert Baradla-Domica barlangrendszer (felső képen), mely valamivel több, mint 25 km (magyarországi szakasz 20,5 km) hosszú.
A legmélyebb barlang Grúziában található, 2 140 méter mély, nálunk pedig a István-lápai-barlang viseli ezt a címet, 254 méteres mélységével.
Egy érdekes barlangont szeretnék még bemutatni, az új-zélandi Waiomoto barlagot. A barlang egyik jára
tába csak egy föld alatti folyón csónakázva lehet eljutni (folyót természetesen Styxnek hívják). Már az is hangulatos (és egy kicsit félelmetes), hogy a folyó kivilágítatlan, vaksötét járatokon vezet át - de a teljes fényhiány csak egy rövid ideig tart. Mert egyszerre csak fényt vesz észre a látogató a mennyezeten: több ezer kék színű csillag fénylik a barlang kupolája. A fényt az Arachnocampa luminora nevű légy lárvái adják (ezért is hívják „világító-kukacok” barlangjának (Glow-worm cave) is a Waiomoto-t). Ez a lárva ezzel a fénnyel vonzza oda a táplálékául szolgáló apróbb repülő rovarokat, amik odarepülve az lárva általa kibocsátott kb. 15-20 cm hosszú selyemszál szerű fonálhoz ragadnak.
Június 24-én ünnepeljük Jézust megkeresztelő Szent János születésnapját, mely egyben a nyári napforduló napja és Szent Iván napja. (jobbra Leonardo da Vinci: Keresztelő Szent János c. képe - nagyon tetszik, hogy ilyen mosolygós) :)
De most akkor június 21. vagy 24. a nyári napforduló/Szent Iván napja?
A nyári napforduló, vagy napéjegyenlőség – mint az egy bejegyzéssel lejjebb is olvasható - az évnek az a napja amikor a leghosszabb a Nap égen megtett útja, ekkor a Ráktérítő magasságában merőlegesen süt a Földre.
Viszont kétféle időszámítási mód szerint lehet ezt a napot meghatározni – van a tropikus, azaz a Földhöz viszonyított Napállás és van az általunk használt Gergely naptári szerinti nap. Mikor a Gergely naptár féle naptárreform (naptárcsúszás) megtörtént, ekkor „tolódott” el az „új naptár” pár nappal, így történt, hogy ami régen 24-re esett, azt ma 21-e.
A másik, „egyházi” ok pedig az, hogy az evangéliumok szerint János pont fél évvel volt idősebb Jézusnál, születésnapja ezért került június 24-ére.
És most akkor Szent János, vagy Szent Iván?
Az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános névből származik, mely a János névnek a szláv formája. Mindkét név jelentése Isten kegyelme, Isten kegyelmes (tehát ez alapján a János és Iván nevűek druszák). :)
Szent Iván napjához, főként az éjszakához nagyon sok ősi hiedelem és hagyomány fűződik. A Szent Iván éj a szerelem, az örök megújulás, a fény, a tűz, a leghosszabb nap és a termékenység ünnepe.
Az tartották, hogy ezen a napon gyújtott tűz megvédi az embert a betegségektől, a termést a jégveréstől. A tűz továbbá a napnak, annak megújulásának, valamint a megtisztulás szimbóluma is. A tűz körül a fiatalok szerelem- tűzugrásra is, mely megtisztulást, a gonosz elűzését hozta az erre vállalkozó számára. De ez csak pár példa a sok Szent Iván éjhez kötödő "varázslatok” közül. :)
Június 21. az év 172. (szökőévekben 173.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 193 nap van hátra.
Idén (2011.) a nyári napfordulóra ma, június 21-én 17 óra 17 perc 37 mp– kor kerül sor pontosan. :)
Június 21. (illetve egyes években június 22-re esik) a nyári napforduló, vagy napéjegyenlőség napja, ekkor kezdődik a csillagászati nyár. Ezen a napon a leghosszabb a Nap égen megtett útja (nálunk északkeleten kel, és északnyugaton nyugszik), a Ráktérítő magasságában süt merőlegesen a Földre. A Ráktérítő az északi szélesség 23,5 fokán átmenő szélességi kör, mely nevét onnan kapta, hogy a Nap az északi félgömbön a Rák jegyébe lépve hág a legmagasabbra, majd ekkor innen "fordul vissza". Az év leghosszabb napját ezért nevezik nyári napfordulónak (a déli félgömbről nézve ekkor jár a Nap a legalacsonyabban, ott ez a nap a téli napforduló). 
A napforduló a gyakorlatban nem a nyár kezdetét jelzi: mi június 1-jétől számoljuk a nyarat (meteorológiai nyár), a kínaiak a régi keltákhoz hasonlóan május 5-étől.
A magyarok régen júniust hívták még Gödölyetor havának, Eper havának, Szent István havának, valamint Napisten havának is.
Azt talán még kevesebben tudják, hogy a nyári napfordulóhoz legközelebb eső vasárnapon van a Nap napja. Ennek az 1994-ben indult ünnepnek (is) célja, hogy felhívják a figyelmet a megújuló energiaforrásokra, így a nap „erejére” is – és szerencsére egyre többen használják már a napenergiát is, akár kis kerti irányjelző lámpánál, akár a „napelemes” autó működéséhez. 
Az 1992-es riói ENSZ Globális Környezetvédelmi csúcstalálkozón több Világnapot is kijelöltek (pl. a Víz Világnapját is), köztük június 8-át az Óceánok Világnapjának.
Bolygónk kb. 71 %-át a világtenger, az óceánok összessége teszi ki.
Az óceán szó az Ókeánosz szóból származik, mely a világkorongot körülvevő folyam, világtenger jelentéssel bírt. Eredetileg a nagy ősvíz istenének volt a neve a görög mitológiában, a latin Oceanus (világtenger) ennek a szónak az átvétele. A magyar nyelvbe
a latin nyelven keresztül került a szó, az –us végződés elhagyásával. Más európai nyelvbe is a latinon át került be, mint a németbe (Ozean), vagy a franciába (océan). A szó első magyar nyelvű előfordulása egy 1604-es írott szövegben található: „Sziget az Nemet Oceanuson”. Az óceán szó második jelentése: valaminek a mérhetetlenül nagy tömege, özöne.
Az óceán a kontinensek között elterülő, és beltengernek nem tekinthető nagy tenger, mely nagy kiterjedésű (több tízmillió km2), óceánközepi hátsággal és önálló áramlási rendszerrel rendelkező víztömeg. A 
kontinensek a következő 5 óceánt választják el egymástól: Csendes-óceán, Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Déli-óceán (ritkán foglalkoznak vele, csak egyes hidrológiával (vízzel foglalkozó szervezetek használják) és Északi-Jeges-tenger (gyakoribb nevén a Jeges-tenger). Természetföldrajzi értelemben a Csendes-, az Indiai- és az Atlanti-óceán minősül óceánnak. Ezek a Földfelszíntől 361 millió km2-et fednek le, ami – mint fent is említettem – az összterület majd’ 71 %-a. Ezért kék a bolygónk.
Az óceánokkal foglalkozó tudományág az oceanológia.
Az óceánok létfontosságú szerepet töltenek be a földi életben, többek közt (nem teljes lista):
- oxigént termelő plantonoknak ad élőhelyet (a földi oxigén 70%-át ők biztosítják, azaz a Föld tüdeje),
- szén-dioxidot nyel el (az elmúlt 200 év alatt az emberiség által termelt szén-dioxid közel felét az óceánok fogadták be),
- ételt ad (a világ lakosságának 25%-a belőle él),
- változatos élővilágával a földi genetikai sokszínűséget (szép nevén a biodiverzitást) gazdagítja,
- befolyásolja az éghajlatunkat (többek közt a vízfelszín a Napból a Földre érkező hő több, mint a felét elnyeli, továbbá az elpárolgó víz felhővé alakulva csapadékot szolgáltat, de meg kell említeni az áramlatok szárazföldre gyakorolt hatását is),
- a kozmetika ipar is sokat köszönhet az óceánoknak (pl. algák),
- az óceánokra épülő turizmus az egyik legjelentősebb a Földön....
Az Óceánok Világnapjának kijelölésére azért volt szükség, mert így minden évben felhívják a figyelmet a Világtengerek fontosságára és védelmére. Mert sajnos ez utóbbira egy nagyobb szükség van. Példaként elég megemlíteni a 
tavalyi Mexikói-öbölbeli olajkatasztrófát, ami csak egy a sok közül. De nagy problémát okoznak a kint hagyott/elsodort halászhálók, a műanyag flakonok tömege, a túlhalászat, a műtrágyák, a globális felmelegedés miatti gleccserolvadás és ezzel együtt járva áramlatok változása, a savasodás, a hajózás által keltett víz alatti zajok hatása az óceán élővilágára, a turizmus felelőtlen tömege…
Remélem, hogy az Óceánok Világnapja is segít abban, hogy a Világtengert jobban megbecsüljük, fenntarthatóan és tisztelettel használjuk és egyben védjük. Erre próbálta felhívni a figyelmet az a pet-palackokból épült hajójával David de Rothschild és legénysége, akik San Francisco-ból Sydney-be utaztak ezzel a járművel. De tervezik, hogy törvényi védelem alá is helyezik az óceánok egy részét is.
A National Geographic oceánokról készült plakátját itt lehet megnézni.
Addig is mi innen, mindennemű óceántól messze is tehetünk a Föld vízkészletének (sós- és édesvíz) védelméért, többek közt azzal, hogy locsoláshoz, WC öblítéshez, ha tudjuk felfogjuk a csapadékvizet, hogy nem folyatjuk 
feleslegesen (pl. fogmosáskor öblítések közt elzárni, nem folyó vízzel mosogatni…), minél kevesebb mosószert használjunk (azt is, ha lehet lebomlót), nem szabad lefolyóban, pláne természetes vízbe olajat (se ét- vagy se autó-) önteni… Ezekkel – ha közvetve is – nemcsak az édesvíz készletet, de az óceánokat is védeni lehet. Hisz minden mindennek összefügg ezen a csodálatos Bolygónk, a Földünkön!
David Attenborough az Élő Bolygó című sorozatának az óceánokról szóló - angol nyelvű - része (52 perces):
A 19. század végére Európában a mocsarak lecsapolása, valamint a folyószabályozások miatt a madarak létfeltételei rohamosan romlani kezdtek.
Ezt felismerve 1902. március 19-én az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Ennek örömére Chernel István ornitológus már ebben az évben, azaz 1902-ben, május 10-ére megszervezte a Madarak és fák napját. Ez az ünnep 1906-ban került aztán hivatalos bevezetésre, és 1996 óta kormányrendelet alapján ünnepli ezen a napon az ország.
Ismerjünk meg me is a hazai madarakat és fákat. Ebben segíthet a Madártani Egyesület, valamint a hazai tanösvények és védett területeken való kirándulás. Nagyon sok csodálatos madarunk és tájunk van!:)
Március 8. – Nemzetközi Nőnap, vagy Nők Napja.
Most találtam ezt a remek képet. Eszembe jutott róla egy régi - szintén Szilveszteri - szóvicc (talán valakinek új lesz még): 
Nem ismerek olyan embert, aki – így vagy úgy – ne hinne a négylevelű lóhere mázlifokozó hatásában.