Derűlátó

Az 1992-es riói ENSZ Globális Környezetvédelmi csúcstalálkozón több Világnapot is kijelöltek (pl. a Víz Világnapját is), köztük június 8-át az Óceánok Világnapjának.

Bolygónk kb. 71 %-át a világtenger, az óceánok összessége teszi ki.

Az óceán szó az Ókeánosz szóból származik, mely a világkorongot körülvevő folyam, világtenger jelentéssel bírt. Eredetileg a nagy ősvíz istenének volt a neve a görög mitológiában, a latin Oceanus (világtenger) ennek a szónak az átvétele. A magyar nyelvbe a latin nyelven keresztül került a szó, az –us végződés elhagyásával. Más európai nyelvbe is a latinon át került be, mint a németbe (Ozean), vagy a franciába (océan). A szó első magyar nyelvű előfordulása egy 1604-es írott szövegben található: „Sziget az Nemet Oceanuson”. Az óceán szó második jelentése: valaminek a mérhetetlenül nagy tömege, özöne.

Az óceán a kontinensek között elterülő, és beltengernek nem tekinthető nagy tenger, mely nagy kiterjedésű (több tízmillió km²), óceánközepi hátsággal és önálló áramlási rendszerrel rendelkező víztömeg. A kontinensek a következő 5 óceánt választják el egymástól: Csendes-óceán, Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Déli-óceán (ritkán foglalkoznak vele, csak egyes hidrológiával (vízzel foglalkozó szervezetek használják) és Északi-Jeges-tenger (gyakoribb nevén a Jeges-tenger). Természetföldrajzi értelemben a Csendes-, az Indiai- és az Atlanti-óceán minősül óceánnak. Ezek a Földfelszíntől 361 millió km²-et fednek le, ami – mint fent is említettem – az összterület majd’ 71 %-a. Ezért kék a bolygónk.

Az óceánokkal foglalkozó tudományág az oceanológia.

Az óceánok létfontosságú szerepet töltenek be a földi életben, többek közt (nem teljes lista):
- oxigént termelő plantonoknak ad élőhelyet (a földi oxigén 70%-át ők biztosítják, azaz a Föld tüdeje),
- szén-dioxidot nyel el (az elmúlt 200 év alatt az emberiség által termelt szén-dioxid közel felét az óceánok fogadták be),
- ételt ad (a világ lakosságának 25%-a belőle él),
- változatos élővilágával a földi genetikai sokszínűséget (szép nevén a biodiverzitást) gazdagítja,
- befolyásolja az éghajlatunkat (többek közt a vízfelszín a Napból a Földre érkező hő több, mint a felét elnyeli, továbbá az elpárolgó víz felhővé alakulva csapadékot szolgáltat, de meg kell említeni az áramlatok szárazföldre gyakorolt hatását is),
-  a kozmetika ipar is sokat köszönhet az óceánoknak (pl. algák),
- az óceánokra épülő turizmus az egyik legjelentősebb a Földön....

Az Óceánok Világnapjának kijelölésére azért volt szükség, mert így minden évben felhívják a figyelmet a Világtengerek fontosságára és védelmére. Mert sajnos ez utóbbira egy nagyobb szükség van. Példaként elég megemlíteni a tavalyi Mexikói-öbölbeli olajkatasztrófát, ami csak egy a sok közül.  De nagy problémát okoznak a kint hagyott/elsodort halászhálók, a műanyag flakonok tömege, a túlhalászat, a műtrágyák, a globális felmelegedés miatti gleccserolvadás és ezzel együtt járva áramlatok változása, a savasodás, a hajózás által keltett víz alatti zajok hatása az óceán élővilágára, a turizmus felelőtlen tömege…

Remélem, hogy az Óceánok Világnapja is segít abban, hogy a Világtengert jobban megbecsüljük, fenntarthatóan és tisztelettel használjuk és egyben védjük. Erre próbálta felhívni a figyelmet az a pet-palackokból épült hajójával David de Rothschild és legénysége, akik San Francisco-ból Sydney-be utaztak ezzel a járművel. De tervezik, hogy törvényi védelem alá is helyezik az óceánok egy részét is.

A National Geographic oceánokról készült plakátját itt lehet megnézni.

Addig is mi innen, mindennemű óceántól messze is tehetünk a Föld vízkészletének (sós- és édesvíz) védelméért, többek közt azzal, hogy locsoláshoz, WC öblítéshez, ha tudjuk felfogjuk a csapadékvizet, hogy nem folyatjuk feleslegesen (pl. fogmosáskor öblítések közt elzárni, nem folyó vízzel mosogatni…), minél kevesebb mosószert használjunk (azt is, ha lehet lebomlót), nem szabad lefolyóban, pláne természetes vízbe olajat (se ét- vagy se autó-) önteni… Ezekkel – ha közvetve is – nemcsak az édesvíz készletet, de az óceánokat is védeni lehet. Hisz minden mindennek összefügg ezen a csodálatos Bolygónk, a Földünkön!

 David Attenborough az Élő Bolygó című sorozatának az óceánokról szóló - angol nyelvű - része (52 perces): 

Ezt az alábbi kedves, mosolyogtató videót egy ismerősöm küldte az előbb - nagyon aranyosak! :)

Két rendkívül érdekes - magyar készítésű, fejlesztésű és nem utolsó sorban a világon egyedülálló - panoráma felvételt mutatnék be.

Az egyik a János hegyi Erzsébet kilátóból készült 70 gigapixeles körpanoráma fotó, melyet egyedülálló a maga nemében. Ilyet, ilyen részletességgel és felbontással még nem készítettek (én megtaláltam az utcánkat például rajta a legnagyobb nagyítással...:) ). Ez tulajdonképpen két rekord, a világ legnagyobb körpanorámája és a világ legnagyobb fotója. A készítő a 360world, maga a felvétel pedig ezen a linken nézhető meg. További információkat pedig itt és itt lehet olvasni róla.

Kedvcsinálóként: a "kezdő" kép:

És egy "ráközelitett" kép (és ez még nem a legközelibb...):

A másik nagyszerű panoráma (szintén magyar fejlesztés) a Zoomy. A google maps-en elérhető függőleges kameratengelyű légifelvételekhez képest ezt 11-szer nagyobb és 1,8 cm-es terepi felbontásban mutatja meg a Budapesti Állat- és Növénykertet és környékét. A 272 képből álló légifelvétel-mozaik az Interspect csapatának leleményességét és tudását dícséri, a webes megjelenését az előbbi, János-hegyi panorámás kép révén már ismert 360world dolgozta ki.
A Budapesti Állat- és Növénykertről készült részletgazdag és "ránagyítható" felvétel ezen a linken nézhető meg - ami egyben informatív is, mert az Állatkert lakóit is megmutatja az állat fotójára rákattintva, sőt hozzá egy rövid leírás is kapunk róla. :)

Kedvcsinálóként: itt google maps felvétele:

A Zoomy légi által készített felvétel:

És a képen épp a "ráközelített" vörös kafferbivaly:

A 19. század végére Európában a mocsarak lecsapolása, valamint a folyószabályozások miatt a madarak létfeltételei rohamosan romlani kezdtek.

Ezt felismerve 1902. március 19-én az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Ennek örömére Chernel István ornitológus már ebben az évben, azaz 1902-ben, május 10-ére megszervezte a Madarak és fák napját. Ez az ünnep 1906-ban került aztán hivatalos bevezetésre, és 1996 óta kormányrendelet alapján ünnepli ezen a napon az ország.

Ismerjünk meg me is a hazai madarakat és fákat. Ebben segíthet a Madártani Egyesület, valamint a hazai tanösvények és védett területeken való kirándulás. Nagyon sok csodálatos madarunk és tájunk van!:)

Idén is figyelemmel kísérhetjük a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyhalászban a Református templom tornyán a Magyar Madártani Egyesület által elhelyezett webkamerán át egy fehér gólya pár életét.  

Sajnos a tavalyi, 2010-es rendkívül csapadékos és hideg tavaszi-nyári időjárás miatt az akkor kikelt 4 fiókából kettő maradt csak meg (a jobb oldali képen épp az esőtől védi az akkor még 3 fiókát Harmat), és később Harmat, a tojó is elpusztult (valószínűleg áramütéstől) (sajnos ez a leggyakoribb oka a madárpusztulásoknak (szerk. megj.)).

Viszont Halász, a hím a múlt hét pénteken, egészen pontosan 2011. március 26-án 17 óra 52 perckor landolt a fészekben (mire jó egy pontos dátumot is mutató webkamera :) ), és másnap, vasárnap az új párja is megérkezett.

Ezzel kezdetét is vette a párzásuk és már lehet szavazni a Gólyanaplón, hogy mikorra és hány tojás várható az idén. Továbbá, mivel új „menyecske” érkezett a házhoz, így megint névszavazást is tartanak az új gólyaasszonyság elnevezésére. Később majd a kikelt fiókák nevére is lehet ismét voksokat tenni. :)

Az idei első képek az ifjú párról. :)

Az Magyar Madártani Egyesület (MME) 1979 óta választja meg az év madarát.

Az idei (2011.) év madaráról, a széncinegéről már írtam.

Most viszont – május 10-ig – lehetőség van szavazni a 2012-es év madarára a MME honlapján.

A 2012-es év madara címre három faj „pályázik”: az egerészölyv (Buteo buteo), a fekete rigó (Turdus merula) és a vörös vércse (Falco tinnunculus).

Az egerészölyv

Testhossza 50-57 cm, fesztávolsága pedig 110-130 cm. Színezete változó, a sötétbarnától a majdnem fehérig terjed, ami egyedülálló az európai ragadozó madarak között. Gyakran látni a nyílt kultúrtájak és erdőszélek felett vitorlázni, ilyenkor szárnya enyhe "V" alakban felfelé hajlik. Magyarországon állandó madár. Főként egereket és pockokat fog (innen az elnevezése is), de gyíkokat, kígyókat, néha madárfiókát, rovarokat is fogyaszt. Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft

Az egerészölyveket gyakran látni forgalmasabb utak, autópályák mellett a szalagkorlátokon, vadkerítések tartóoszlopain ülni. A hazai egerészölyv populációra jelenleg a középfeszültségű elektromos oszlopokon elszenvedett áramütés és a közelmúltban elharapódzott mérgezési hullám jelentik a legnagyobb veszélyt, melyek következtében az elmúlt években ölyvek ezrei pusztultak el. További veszélyforrást jelenthet a faj állománystabilitására nézve az a téves információkon alapuló törekvés, amely az ölyvek „túlszaporodására” és „károkozására” hivatkozva újra vadászhatóvá kívánják tenni sajnos ezt a madarat.

(kép: http://palankaizs.blogspot.com/ )

A feketerigó

Közismert és közkedvelt madarunk. Testhossza 24-25 cm, szárnyfesztávolsága 34–38 cm, súlya 80–120 gramm. Csőre sárga, szeme fekete, lábai barnák. A hím fekete, a tojó barnás színű, míg a fiatalok az első vedlésig pettyezett mintájúak. Kiváló énekes, és csak nappal énekel, de nagyvárosokban a megvilágítás hatására éjszaka is lehet hallani a hangját. Bogarakat, azok lárváit, gilisztákat fogyaszt elsődlegesen, de szereti a gyümölcsöt, és láttam már, mikor nálunk a borostyán terméséből evett télen.

Egy részük állandó madár nálunk, más részük a Földközi-tengernél, illetve Olaszországban tölti a telet. Védett, eszmei értéke 10000 Ft.

A hazai állománya a felmérések alapján stabil, nem csökken, sokan úgy érzik, hogy "kevesebb a rigó a városokban". A közhiedelemmel szemben a városokba újabban betelepülő szarkák és varjak nem irtják a fekete rigókat. A kóbor macska probléma sokkal nagyobb károkat okoz, és az un. Usutu vírus okozta megbetegedések állománycsökkentő lehetősége is felmerült.

(Az Usutu vírus (USUV) a szúnyogok terjesztette flavivírusok közé tartozik. Előfordulásáról 2001-ig csak Afrika Szaharától délre fekvő területeiről számoltak be. A vírus 2001-ben felbukkant Ausztriában, Bécsben és környékén és fokozott vadmadár elhullásokat idézett elő - http://www.otka.hu/print.php?akt_menu=3890&)

A vörös vércse

Testhossza 32-35 cm, szárnyfesztávolsága 70-80 cm. A hím testtömege 160-210 gramm, a tojó 200-250 gramm. A hím hátoldala gesztenyevörös, sötét cseppfoltokkal, hasi oldala sárgás, elszórt fekete pettyekkel, feje és farka hamuszürke, a farok vége fekete. A tojó háta és farka rozsdabarna, sötét keresztsávokkal, hasa olyan, mint a hímnek, farka végén fekete keresztszalag.

Otthonosan mozog a levegőben. Gyakran egy helyben lebeg (szitál) zsákmányt kémlelve. Ritkán kapja el levegőben az áldozatát, általában sebes zuhanás után a földön fogja meg a zsákmányát. Rágcsálókkal, kisebb madarakkal, gyíkokkal, nagyméretű rovarokkal táplálkozik. Gyakran látni kiemelkedő, magasabb tereptárgyakon pihenni.

Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 forint. A vörös vércsére a legnagyobb veszélyt szintén a középfeszültségű szabad légvezetékek jelentik, mivel a tartóoszlopokra rendszeresen felszálló madarak gyakran válnak áramütés áldozatává. Az MME által a korábbi években végzett felmérések szerint az így elpusztult madarak 15%-a volt vörös vércse.

-----------------------------

E három madár közül lehet szavazni egyikükre ezen a linken, hogy melyikük legyen majd a 2012-es év madara.

Én már szavaztam... :) (a két ragadozómadár között hezitáltam (a fekete rigó kiesett, mivel idén egy másik közismert énekesmadár az év madara, így jövőre egy ragadozómadár legyen szerintem) és végül  az egerészölyvre tettem a voksom, mert meglátásom szerint őt ismerik a kevésbé és ő tűnik a veszélyeztetettebbnek kettőjük közül)

 (források: MME honlap , wikipedia)

Csőrike a rózsásfejű törpepapagájom.

Bár ez eredetileg egy vidám blog lenne, de sajnos egy héten belül ez a második bejegyzés, ami valakinek az elveszítéséről szól.

Mikor ma délután hazaértem Csőrikét a kalitkája aljában találtam élettelenül. Ő sem volt beteg, nem történt baleset, csak megöregedett. A rózsásfejű törpepapagájok átlag életkora 10 év - én kb. 9 éve kaptam úgy, hogy már van, vagy 8 éves - Csőri kb. 17 éves volt.

A nem túl eredeti Csőrike nevet nem én adtam neki, hanem a néni, akié volt, és akitől rokonok örökölték meg, ám nem bírták a hangját, ezért elajándékozták. Így került hozzám. Állítólag volt párja is, de ő még régebben elpusztult. Van, ahol szerelemmadárnak hívják őket,  mert társas madarak, de én tudtam, hogy már idős, és nem mertem venni mellé párt, hátha nem fogadja el, vagy ha egyszer Csőri 'elmegy' mi lesz a másik madárral. Nomeg elég volt egy nagy hangú madár nekem, hát még, ha ketten szövegeltek volna...

Mert hangja, az aztán volt neki! :) Aki valaha hallott már törpepapagáj rikácsolást, az nem felejti egyhamar. Rendkívül éles, fület bántó. De tud halkan, szinte kérőn csippantani is, vagy csak csendben figyelni azzal az okos kis fekete szemével, mikor az ember beszél hozzá.

Csőrike is ilyen volt. Nagyon éles, bántó hangja miatt nehezen lehetett néha elviselni, de mellette még egy ilyen kedves és kommunikatív madaram nem volt, mint ő. Mindig figyelt, mindig a hozzám közelebbi rúdra ugrált mikor látott. A rúdjai sem voltak ám akármilyenek: mikor megkaptam néztem, hogy valami furcsa a kalitkában, mígnem rájöttem, hogy nem volt ülőrúdja. Így kapott két fakanalat (aztán később egy rendes ülőrudat is azért, de a fakanalak maradtak).

Aranyos kismadár volt. Egyszer véletlenül, mikor cseréltem a vizét, nem csuktam be jól a kalit ajtaját és kirepült. Tett egy kört a fejem körül, aztán rászállt a vállamra. :) Kiderült, hogy régebben gyakran kiengedték. Onnantól kezdve, mikor úgy értem haza, kiengedtem és olyankor a vállamra telepedett és ott üldögélt (néha "megjelölte" a vállamat), és volt, hogy elbóbiskolt és a nyakamnak dölt. Máskor meg szövegelt, és az éles hangja nem esett jól két centire a fülemtől...

Sajnos később már romolhatott a szeme, mert egyre inkább a jobb oldalról nézett, illetve úgy fordult, hogy onnan lásson, és mikor kiengedtem valahogy már nem tudta jól felmérni a távolságot a vállamig és leesett (szerencsére nem lett baja). Így onnantól kezdve már nem mertem kiengedni, nehogy nagyobb baja legyen.

Nagyon igényelte a társaságot, ezért végül, mikor a hangja miatt külön szobába került, beállíttuk neki időzítő kapcsolót, hogy minden nap 4-től 8-ig égjen neki a lámpa (télen), és szóljon neki a rádió (télen-nyáron). :)

Persze azért ezen felül mikor csak tudtam beköszöntem hozzá, beszélgettem vele - de most így, hogy meghalt úgy érzem, hogy nem foglakoztam vele eleget. Rettenetesen bánt, hogy pl. elkezdtem neki felolvasni egy könyvből és nem folytattam, vagy, hogy néha csak pár percet szaladtam be hozzá, meséltem neki a napomról és már vitt a dolgom tovább és talán többet beszélhettem volna hozzá.

És ma este már nem fogadott csipogva...

Nagyon sajnálom. Igaz, befogadtam, mert nem volt hova tegyék; igaz, majd' kétszer annyi évet élt, mint egy átlag rózsásfejű; igaz, foglalkoztam vele, mikor csak tudtam - de úgy érzem nem eleget.

Te, Kedves Olvasó: mindig, mindig úgy viselkedj emberrel és állattal egyaránt, hogy ha ne 'adj Isten egyszer "elmegy", ne kelljen semmit sem sajnálod vele kapcsolatban!

Lehet, másnak "csak" egy papagáj volt, lehet, van aki túlzásnak tart egy nekrológot és talán az "időzített" rádiót is egy állatnak, de nekem fontos volt, és szerettem. És ha valakit szeretünk teljesen mindegy, hogy állat, növény vagy ember, az érzés és az elvesztése okozta fájdalom ugyanaz. Lehet, nem olyan mély és könnyebben feldolgozható, de az érzés ugyanaz.

Csőrit eltemettem a kertünk végében, pár hóvirágot ültettem fölé és épp egy gyertya ég mellettem az emlékére. És ezt az írást adom még ráadásnak.

Ásós Attila : Repülj kismadár (dalszöveg)

Meghalt egy szív, lehull egy kis csillag
Születik egy új, talán új reményt ad
Az éjjel véget ér, de az álom megmarad
Te is itt élsz a szívemben, bármilyen messze vagy.

Hajnali harmatcsepp várja már, hogy a napsugár rátalál
Érzi az élete véget ér, mégis boldog, hisz csak ezért élt
Könnyek közt mondtam el, nélkülem boldogabb leszel
Hiszen te szabadnak születtél, ne várj reám
A felhőkkel táncolj, repülj kismadár
Repülj kismadár, csak repülj kismadár

Hidd el nem én akartam így, az élet döntött helyettem
Csak arra kérlek én, bocsásd meg, hogyha tévedtem
S ha végre rádtalál egy szomorú pillanat
Emlékezz, hogy szabad vagy, ne várj reám
A felhőkkel táncolj, repülj kismadár, repülj kismadár.
Csak repülj, kismadár.

Hajnali harmatcsepp várja már, hogy a napsugár rátalál
Érzi az élete véget ér, mégis boldog, hisz csak ezért élt
Könnyek közt mondtam el, nélkülem boldogabb leszel
Hiszen te szabadnak születtél, ne várj reám
A felhőkkel táncolj, repülj kismadár
Repülj kismadár, csak repülj kismadár

 A széncinke lett 2011-ben az év madara.

 A széncinege, vagy közismertebben a széncinke (latin nevén Parus major) a verébalkatúak rendjébe (Passeriformes), és azon belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozik.

Az egyik legismertebb és legkedveltebb madárfajunk. Kedves megjelenése, színes tollazata üde színfolt a kertekben, parkokban, erdőkben és nem utolsó sorban a téli madáretetőknél. (a cinkegolyót sem véletlenül hívják így…) :)

Nálunk rajta kívül még állandóan fészkelő cinegefaj a barátcinege (Poecile palustris), a búbos cinege (Lophophanes cristatus), a fenyvescinege (Periparus ater), a kék cinege (Cyanistes caerules) és a kormosfejű cinege (Poecile montanus).

(a bal oldali képen felülről lefelé: kékcinege, széncinege, fenyvescinege, barátcinege) (kép: http://zsoldosmarton.freeblog.hu)

 A széncinke étlapján főként rovarok és egyéb ízeltlábúak (pókok, szöcskék, poloskák), nomeg hernyók szerepelnek, bár örömmel fogyasztják télen a kihelyezett magvakat, csipegetik a cinkegolyókat, illetve fákra, etetőkre feltűzött almát is. (ne felejtsünk el itatókat kihelyezni télen is – amiken a jeget rendszeresen törjük fel) Tavasszal tőle hallhatjuk, hogy „nyitnikék, nyitnikék”.:)

A tojó szűk nyílású faodúban, vagy mesterséges fészekodúban mohákból, fűszálakból, szőrszálakból rakott fészekben költ, évente kétszer, tavasszal és nyáron is. Általában 8-14 tojáson is kotlik, melyekből kikelő kiscinkék 20-22 nap múlva már ki is repülnek.

Pont a közismertség és kedveltség, és nem utolsó sorban a faj alkalmazkodóképességének köszönhetően a széncinke nem veszélyeztetett, nem csökken az állománya, könnyen boldogul a városokban is, elfogadja a mesterséges odúkat is, az agrár- és környezetgazdálkodási program is érinti a védelmét, és nem utolsó sorban az összes téli etetésre használt eleséget fogyasztja. (ennek ellenére védett, eszmei értéke 10 000 Ft.)

 Akkor miért épp ő lett az idei év madara?

Pont e fentiek miatt – hogy legyen egy pozitív példa is, mely igazolja, hogy a megfelelő szemlélettel, összefogással, megismeréssel és tudatos cselekvéssel meg lehet őrizni a természeti értékeinket. (milyen derűlátó gondolat! :) )

Kikapcsolódásnak, madármegfigyeléshez ajánlom a Magyar Madártani Egyesület által két madáretetőnél is kihelyezett webkamerákat, az egyik a Sóstói falumúzeumban  ( http://mme.hu/madaretetokamera/kamera1.php ) található, a másik a Tuzson János Botanikus Kertben Nyíregyházán ( http://mme.hu/madaretetokamera/kamera2.php ).- ez utóbbiról készült képet láthatod alább. :)