Az alább olvasható nyereményemet elújságoltam a jóbarátaimnak is és Zsolti cimborám az alábbi "szösszenettel" reagált rá.

Írói vénája és fogalmazási stílus sokszor meglepett már, amik közül ezt most muszáj közzé tennem (az ő engdelmével), mert fergeteges lett. :)

"... Mindig is ámulattal csodáltam sajátos, egyfajta eleganciával megáldott tehetségét, mely a maga természetességével újra és újra lenyűgözött.
Véleményem szerint a tényleges kibontakozás első lépései valamikor a század második évtizedére értek be, midőn önértékelése egyre reálisabb szintje elkezdte igazán beengedni a világból az őszinte külső visszajelzéseket.
A személyiségében végbement fordulatban az előző évtized óta mellette elő társának tagadhatatlanul jelentős ösztönző szerepe volt...
... Igazi büszkeség töltött el, mikor részt vállalhattam a miniatűr-kert project első sikereinek előkészítésében. Ott jöttem rá először, mennyire tele van meglepetéssel, örömmel, lendülettel, és hálával töltött el, hogy ezt közelről szemlélhetem.
És ahogy elindult a lavina, nem volt megállás. Amihez hozzákezdett, és hozzáadta igazán önmaga belső valóját, az sikerré vált. Gondolok itt akár a saját blogokból kinőtt, pozitív életszemléletének kincseit közzétevő honlapokra, a segítségnyújtás és az önkifejezés elismert példáit jelentő, a szakmai előéletéből fakadó, de azon jelentősen túlmutató szakértői feladatokra, melyben való szerepvállalása, bármennyire is a szemem előtt zajlott, úgy éreztem, példaképpé nőtte ki magát.
Elég volt, ha "csak" leült rajzolni, és százával utasította maga mögé a pályázatokat..."

(Részlet a szerző (V. Zsolt) "Vagyok, leszek..." c. önéletrajzi írásából, 2065. évi utókiadás, "Hercegnőm" fejezet)

(Hercegnős képet itt lehet szerkeszteni (bár végül és magam szerkesztettem, mert mindig elméretezte az arcom: http://www.caption.it/face/barbieprincess.php?e=noface)